Már nem az vagyok,
Aki a vonaton ülve,
Álmodozott kalandról,
S tengerparton betűzte,
A napokat dánul,
Mondandóm elapadt,
A kedvem megingott,
Új lány helyett asszony jött,
Ezernyi vers megsemmisült,
Lelkembe vihar köszönt,
De még élek egészségben,
És várom az új nyarat,
Leporolom büszke képem,
Harcomat föl nem adom,
S küzdök tovább mindenképpen.
