Titokzatosságodat te lány
Egyszerűséged deklarálja,
Szemedben hordozod a magány
Ismerős tekintetét a múltnak,
S mégis apró kecses termeted
Íves alakod, gyermeki mosolyod,
Sóhajt varázsolnak szívembe
Feledtetve a szürke hétköznapot,
Egyszer bekopogtatok hozzád
És sakkozunk majd hajnalig,
És hagylak majd nyerni talán
Hogy levetkőztesd parasztjaim.
